A magyar vállalkozói és kulturális élet ismert alakjai gyűltek össze a belvárosban - Elismert fiatal női vezető hozott létre találkozási pontot a legkülönfélébb szektorok között
Februárban megrendezésre került az Agence Najoua kommunikációs ügynökség első baráti és sajtóeseménye. A Pullman Hotelban több, mint ötven vállalkozó, kreatív- és kulturális szakember és újságíró volt jelen. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy a különböző szektorokban kiemelkedő, eltérő területen aktív, de hasonló értékrendű szakembereket összefogja és lehetőséget teremtsen az élő beszélgetésekre és kapcsolódásra. A kerekasztal-beszélgetők között volt Gerendai Károly a Sziget társalapítója, Istenesné Solti Andrea a HBLF elnöke, Dr. Varga Eszter PCC a Pannonhitel Zrt. ügyvezetője, Kovács Petra a Nanushka ügyvezető igazgatója és Börzsey Melinda az Omorovicza magyarországi vezetője is.
A személyes kapcsolódásra nagyobb szükség van, mint valaha
A mesterséges intelligencia korában sokan azt hiszik, hogy a kreatív kommunikáció, a PR és a marketing “elintézhető” néhány ügyes prompttal. Erre a feltételezésre rácáfol az Agence Najoua, a korábban a Munch-ból ismert Belayane Najoua által alapított kreatív kommunikációs ügynökség. Najoua alig több, mint egy évvel ezelőtt alapította meg a saját ügynökségét, a víziója azonban az első perctől kezdve kristálytiszta: valódi értékeken alapuló, hiteles és szemléletformáló kampányokkal szeretne teret adni olyan kezdeményezéseknek, amelyek pozitívan formálhatják a világunkat. Najoua hisz benne, hogy a láthatóság egyben felelősség is: éppen ezért az esemény keretein belül olyan kerekasztalbeszélgetésekkel várták a résztvevőket, amelyekben egytől egyig példaértékű vállalkozók és vezetők vettek részt.
“Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a jelenlegi digitalizált és felgyorsult világban is tudjanak személyesen kapcsolódni olyan emberek, akik mind a maguk területén valami maradandót alkotnak. Több iparágban és különböző vállalatokkal dolgozó ügynökségként felelősségünk, hogy teret és lehetőséget adjunk az olyan találkozásoknak, amikből után valami új és értékteremtő születhet” - mondta Belayane Najoua az ügynökség alapítója.
A sikeres női vezetőket tömörítő kerekasztal beszélgetésben olyan kreatív, kitartó és különleges nőket ismerhettek meg a vendégek, akik nem féltek mások lenni és szembemenni a társadalmi konvenciókkal. A beszélgetés résztvevői személyes és szakmai élményeket is megosztottak a hallgatósággal: Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye CEO-ja például egészen gyerekkoráig vezeti vissza annak a gyökerét, hogy ma vezetőként a saját csapatáért felel.
“Azt hiszem kijelenthetem, hogy csodagyereknek számítottam: magyarul, oroszul, ukránul beszéltem, itt-ott éltem és ez különcséget adott nekem. Már ekkor is tudtam úgy befolyásolni az embereket, hogy közben még élveztem is, többek között diákszervezeti tag is voltam, ami sokat formált rajtam. Azóta is struktúrákat követek. Nulla fővel indítottam a csapatot, és egy évig csináltam azt a munkát egyedül, amire ma 27-en vagyunk. Azokkal dolgozom, akikkel szeretnék, kiemelten fontos számomra a jó hangulat és az, hogy motiváltan, valódi munkakedvvel dolgozzunk együtt. A csapatom tagjainak két fő értéket közvetítek: egyrészt, hogy higgyék el, oka van, hogy ebben a csapatban vannak, másrészt pedig ha hibáztunk, akkor oldjuk meg együtt és haladjunk tovább. Természetesen választottak ki, így megpróbálom a többieknek megteremteni azt, hogy jól érezzék magukat abban, amit csinálnak.” - osztotta meg a történetét Oszkó-Jakab Natália.
A beszélgetés során fény derült arra is, hogy a jó vezetők sokszor nem feltétlenül azok, akik minden szabályhoz mereven ragaszkodnak. Dr. Varga Eszter PCC például kifejezetten hisz abban, hogy az informális légkör is megteremtheti a sikeres munkakörnyezet alapjait.
“Kimerítem a természetes vezető kategóriáját, úgy alakult mindig, hogy főnök voltam. Mindig bántott, amikor az embereket nem értékelték, Excel-táblaként bántak velük. Motivált, hogy én ne így bánjak velük és ez a mai napig elsődleges számomra. Nem követtem a dress code-ot, szólhatott a zene, renitens voltam. Az élet nem az Excel tábla, attól sokkal több és ezt a mindennapokban is szem előtt tartom.” - emelte ki Dr. Varga Eszter PCC.
Lokálisból globális – Márkák, amelyekre az egész világ felfigyelt
Bár az ügynökség nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik, hisznek abban, hogy a saját kultúránk ismerete és tisztelete nélkül más nemzeteket sem érthetünk meg igazán. Éppen ezért volt rendkívül aktuális a Börzsey Melinda, az Omorovicza magyarországi vezetője által megfogalmazott gondolat is.
“Habár az Omoroviczát sokszor nem gondolják magyar márkának a hangzása alapján, a márka eredete abszolút az országhoz kötődik. Az alapító házaspár egyik tagja félig magyar és maga a vállalat ötlete is egy itthon kialakult szerelemből született. Az alapítóknak egész életükben fontos volt a magyar kultúra és az, hogy ezt a nemzetközi kommunikációban is hangsúlyozzák. A termékeket a mai napig nagyrészt Veszprémben gyártják, minden lehetséges alapanyagot igyekeznek Magyarországról beszerezni.” - monta Börzsey Melinda az Omorovicza magyarországi vezetője.
A Nanushka története szintén hasonló értékekre épít: Kovács Petra ügyvezető elmesélte, hogy habár 10 éve Londonban él, mikor egy nemzetközi üzletben a polcokról visszaköszönt egy Nanushka termék, rendkívül meghatódott: úgy érezte, hogy a brand a magyarságot is reprezentálja a nemzetközi környezetben.
A kultúra csak akkor lesz valóban kultúrává, ha valakiben megtestesül
Az üzleti élet szereplői mellett a kulturális szektor is teret kapott: Gerendai Károly, a Sziget társalapítója, Biczó Andrea, a Budapest Park PR vezetője és Mezős Krisztina, a Magyar Zene Háza marketing és kommunikációs osztályvezetője is részt vettek egy-egy kerekasztal beszélgetésben. Emellett természetesen a kultúra iránt elkötelezett vállalatok képviselete sem maradhatott el, a Visa-tól Szincsák Gyula Payment Solution Senior Menedzser osztotta meg értékes gondolatait a közönséggel. A résztvevők olyan témákat boncolgattak, mint a kultúra és a társadalmi polarizáció, a Z generáció kapcsolódása a kultúrához, valamint hogy az egyedi értékteremtés és a monetizálás mennyire erősíti, vagy épp gyengíti egymást. Biczó Andrea és Mezős Krisztina is kiemelték a közösségi média szerepét, ezzel együtt viszont kihangsúlyozták, hogy a mai világban az emberek egyre inkább vágynak arra, hogy minél autentikusabban, mélyebben élhessenek át egy-egy koncert- vagy programélményt.
“A mi műfajunknak nagyon sok szereplője van, mindenki azt keresi, hogyan tud egy kicsit mást mutatni, mint a többiek. A Szigetnél nem követtük a mintákat, mindig valami újat és kiemelkedőt próbáltunk meg létrehozni. Ez odáig jutott, hogy ma már egy konkrét modell épült rá, az úgynevezett Sziget-modell, amit külföldön referenciaként említenek.” - mondta a beszélgetésben Gerendai Károly a Sziget társalapítója - “Számomra az jelenti az értéket, ha végig tudjuk vinni azt a fajta szemléletet, hogy meg kell próbálni többet adni annál, amit elvárnak tőlünk. Attól lehet majd wow érzésük a látogatóknak, ha sokkal több és maradandóbb élményt kapnak annál, amire számítottak.
A kultúra az ügynökség csapata számára nem luxus, hanem a kreatív munka kulcsfontosságú eleme. Hisznek abban, hogy a művelődés és a nyitottság segítségével ismerhetjük meg igazán az emberek gondolkodásmódját, így PR szakemberként is elsődleges inspirációs forrásnak tekintik a kultúrát. Nem meglepő tehát, hogy a közönség soraiban is jelen voltak a színházi, valamint a zenei szakma képviselői, az est pedig a budapesti könnyűzenei életből ismert Papp Mukunda koncertjével is kiegészült.
Értéket értékalapon - kisvállalatok globális ambíciókkal
A program kötetlen jellegének köszönhetően számos különböző szektor képviseltette magát. Az olyan hazai borászoktól kezdve mind a Mokos Pincészet, a Rókusfalvy Birtok és a Rustica Borműhely egészen a kisvállalkozó virágosokig mint a Sasplant és a Fruzsina La Fleuriste. A mindenki által jól ismert vállalkozások és kulturális intézmények mellett a lebomló tisztítószereket gyártó Bibotól Juhász András alapító, az online karbonlábnyom méréssel foglalkozó Carbon.Crane-től Huszics György társalapító, valamint a SabeeApp nevű hotelmenedzsment szoftvertől Herman Szabolcs alapító és ügyvezető is jelen voltak. A megszólalók változatossága bizonyítja: az értékteremtésnek nincs egy bevált receptje, ugyanakkor minden kemény munkával elért siker megérdemli, hogy minél többen ünnepeljék.
Az önismeret és a határaink felismerése Juhász András számára is kulcsfontosságú: “A stratégia nem ott kezdődik, hogy mit akarunk, hanem hogy mit nem akarunk. Hol vagyunk most, hogy jutunk el oda. Jó vezetőként tudjuk, hogy mit nem tudunk, mit tudunk, és mit akarunk megcsinálni. A cégvezetés nagy buktatópontjai akkor mennek el, amikor arról van szó, mit tudunk és mit nem. Látnunk kell, hogy hol vannak a mi határaink, és honnan van az, ami már nem a mi dolgunk.” - fejtette ki a gondolatait a Bibo alapítója.
A beszélgetés során felmerült a vállalkozói életet övező egyik legnagyobb tévhit: a résztvevők őszintén beszéltek arról, hogy mennyire lehet valóban szabadabb időbeosztással élni, mint alkalmazottként, hogy hogyan váltak időnként a saját cégjük “rabjává”, illetve hogy mennyire voltak pénzügyileg tudatosak az első néhány évben. A kerekasztal beszélgetők egyetértettek abban, hogy már az időbeosztás tekintetében nem lettek rugalmasabbak a mindennapjaik, az a lehetőség, hogy a saját ötleteik mentén járhatják az útjukat szellemi szabadságot biztosít számukra. Felmerült emellett a nemzetközi terjeszkedés kérdése is: bár a vállalkozók különböző életúttal rendelkező cégektől érkeztek, meglepően sok közös tapasztalat volt azok között, akik még csak mostanában nyitnak a külföldi terjeszkedés irányába és akik magyar vállalkozásként már kontinenseken átívelő sikert futottak be. Egy dologban mindannyian egyetértettek, a vállalatvezetők számára kiemelten fontos az önazonosság és hogy valódi sikert olyan üggyel lehet elérni, amelyre nemcsak pénzkereseti forrásként, hanem elsősorban szívügyként tekintenek. A vállalati sikerek mellett a tudatosságról és az önismeretről is szó esett:
“Az egyik mentoromtól hallottam azt a gondolatot, miszerint a legnagyobb tévedés, hogy a boldogság az, amikor elérjük a célunkat. Az egész út alatt boldogok vagyunk, még ha ez nem is tudatosul bennünk. Ahogyan az egyik kedvenc filmemben is elhangzik: Boldog voltam, csak nem tudtam, hogy az vagyok. Egy idő után muszáj elkezdenünk befelé is figyelni, elsősorban saját magunk, de a vállalkozásunk érdekében is” - zárta le a beszélgetést Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.