Mindenkinek más a története, ezért a legvégén csakis rajtunk múlik mit hozunk ki a lehetőségekből
Interjú Takács Ákossal
Mi az a három szó, ami eszedbe jut a munkádról?
Az, hogy imádom, változatos és fárasztó.
Mire vagy a legbüszkébb a karriered során?
A Red Bull-nál töltött éveim alatt abszolút a Pilvakerre, most pedig arra, hogy két év alatt egy olyan jól működő céget és egyben munkahelyet hoztunk létre, ahol szeretnek dolgozni az emberek.
Mitől féltél a legjobban a karriered során?
Őszintén magamtól - attól, hogy jól döntsek és jól kezeljem a nehéz helyzeteket. Minél feljebb mentem, annál inkább úgy éreztem, hogy nagyobbat eshetek. Én ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy fordítva vagyok bekötve. Éppen ezért sokat foglalkoztam magammal, hogy lefejtsem a személyiségemet, hogy hol milyen aggodalom, félelem miből fakadhat. Amikor rájöttem ennek a forrására, akkor azon kezdtem el dolgozni.
Szoktál a nehéz helyzetekben, döntéseknél másoktól is segítséget kérni? Másokra hallgatni?
Persze, szoktam másokkal is beszélgetni, tanácsot kérni, de annyira más mindenkinek a története, hogy szerintem a legvégén csakis rajtunk múlik. Valamennyire lehet inspirálódni belőle, de annyira nem, hogy a saját problémáinkat megoldja. De ötletet meríteni ezekből a beszélgetésekből jó volt mindig.
Mennyire volt tudatos az énmárka építésed? Hogyan gondolkodsz a Pilvaker és Takács Ákos énmárka kapcsolatáról, így a projekt végezte után?
Nem volt tudatos - amikor 20 évesen belevágtam a karrierembe azt sem tudtam, hogy létezik az énmárka fogalma, az mozgatott, hogy élvezzem amit csinálok és lehetőleg legyek jó benne. Viszont a Pilvaker szellemisége tényleg nagyon én voltam, nagyon megtaláltam benne magam - a hangulat, a közösség, a hozzáállás, benne volt a szívem, lelkem, minden gondolatom, nemcsak a szakmai énem, hanem a személyiségem is, és szerintem ezért tudtunk együtt épülni. Hitelesen tudtam adni magam, nem kellett szerepet játszani ahhoz, hogy jó legyek benne.
“Amikor a sajtó elkezdett érdeklődni a produkció iránt, ami kb 5-6 évvel a kezdés után volt, addigra már könnyen és önazonosan tudtam mesélni az evolúcióról, arról, hogy miért fontos a márkának, nekünk, az embereknek, vagy irodalmi szempontból és jól tudtam magam érezni úgy, ahogy abban is, amit most csinálok. ”
El tudod képzelni, hogy lesz még hasonló ilyen méretű projekt, amibe ennyire önazonosan bele tudsz állni?
Igen abszolút, nagyon maximalista vagyok, folyton azon gondolkodom, hogy hova tovább és kifejezetten szeretem ha nagy a nyomás. Most jobban vonz a saját cég építése, mint még egy Aréna koncert megvalósítása, de egyre inkább érzem magamon, hogy hiányzik az a fajta bizsergető pozitív stressz is, ami egy nagy esemény megszervezésével jár. Jelen pillanatban minden energiámmal az M15-re figyelek, most volt két éves a cég, ehhez képest nagyon szép eredményeket ért el - már három kontinensen dolgoztunk. Azt érzem, hogy kezdünk szépen belejönni, nagyon ügyes a csapat, dinamikusan növekszünk és egyre inkább élvezem én is, de messze még a cél, elég ambiciózus terveink vannak. Ezenkívül pedig van már 1-2 új event ötletem is, amiket azért nem kezdtem még el életre hívni, mert az M15 egyelőre elviszi minden időmet.
Egy nemrég megjelent cikkben említetted is ezt a “más ötletet”. Lehet tudni róla már valamit?
Annyit, hogy ez most a sporthoz áll közelebb, nem a zenéhez. Már elkezdtük előkészíteni, megszületett a koncepció, készült belőle egy terjedelmes anyag és egy üzleti terv, óvatosan el is kezdtük saleselni. Most azon törjük a fejünket, hogy stratégiailag hol érdemes belevágni, ugyanis a Közel-Keletről is volt rá érdeklődő, de eredetileg én itthon terveztem megvalósítani.
Szerinted mitől jó egy vezető?
Képes döntéseket hozni, felelősséget vállalni, tisztában van azzal, hogy a vezető szereppel együtt jár egy olyan felelősség, ami a csapat tagjai mindennapi életére, hangulatára is hatással van. Ezzel nem visszaélni akar, hanem a legjobb irányba elmozdítani őket. Megtapasztaltam mindkét oldalt, törekszem a pozitívra. Én például tudom magamról, hogy hangulatember vagyok és éppen ezért nagyon próbálok figyelni arra, hogy amikor nem vagyok vidám és energikus akkor se tegyem rá a csapatra, hogy ez az én feladatom legyen ne az övék. Igyekszem sok energiát tenni abba, hogy jó vezető legyek.
Sok tapasztalatod van a magyar zene és reklámiparban, hogyan látod ennek a kettőnek a kapcsolatát, összefonódását itthon? Van erre igény, vagy eléri a plafont?
Van rá igény és szerintem mindig is lesz, a nagy márkák szeretnek véleményvezéreken keresztül kommunikálni. Ez mindig menni fog, hiszen az emberek véleménye mindig hiteles információ, impulzus forrás. Úgy látom, hogy ez mindig egy kicsit nehezebb és szofisztikáltabb pálya, hiszen művész emberekkel kell dolgozni, de számomra pont ez benne a vonzó és érdekes, mindig is imádtam ezt a közeget. Tudom magamról, hogy én pl. kifejezetten szeretem és tisztelem a nem átlagos, beolvadni egyáltalán nem akaró, tehetséges, alkotó embereket. A közös munka során is fontos, hogy ne billentsük ki őket a komfortzónájukból, mert ezzel hiteltelenné válik a kommunikáció és a művész is elégedetlen lesz. Úgy fogja érezni, hogy a saját márkája sérült egy együttműködés miatt. Vannak olyan művészek, akik teljesen elhatárolódnak a márka együttműködésektől és ezt úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartani, akik meg nem, ott figyelni kell az igényességre és arra, hogy jó produktum legyen a végén. Szerintem itt azt fontos látni, hogy a művész tud alkotni és nemcsak posztolgatni - kicsit veszett lehetőség, ha egy együttműködés kimerül a posztolgatásban.
Szerinted melyik az a csatorna, vagy eszköz, amire egy márkának a következő években figyelni kell?
Nehéz, mert nagyon gyorsan változik a trend. Most például hasít a TikTok / a Youtube és a mozgókép formátum, de őszintén azt nem tudom, hogy az alfa generáció nyitott-e erre, ugranak-e az Insta termékelhelyezésekre, szerintem egyáltalán nem, nekik ez mindennapos és belenőttek már. Lehet, hogy ők inkább fogékonyak pl. egy kreatív és out of the box out of home kampányra. Ami nagyon fontos, az a trendérzékenység, képbe kell lenni, minél gyorsabban és hitelesebben lekövetni. Nem is akarom megtippelni, hogy mi lesz trendi 5 év múlva, úgysem tudom megmondani. Azt tudom, hogy hiszek a vizespohár elméletben: ha tele van a pohár akkor kifolyik a víz és másik irányt talál magának. Képben kell lenni, figyelni az embereket és az irányokat, észrevenni, hogy mikor érdemes új irányba kanyarodni és mi az, amiben még van lehetőség - ez lehet egy márka erőssége.
Linkedln hírlevél feliratkozás
Van olyan nemzetközi márka, ami számodra kitűnik a márkaépítésben és szívesen dolgoznál vele együtt?
Nagyjából 4-5 éve fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy a sportágak vagy akár sport brandek (egyesületek) márkaépítésével dolgoznék szívesen. Van néhány nagyobb külföldi futball klub, akiknek a márka építése nagyon tetszik, de az NBA újvonalas kommunikációja is nagyon le tud kötni. Ez a világ azért vonz, mert imádom a sportot és mert szakmailag kifejezetten motiváló kihívás egy régi és meglévő asset-et újrapozícionálni a mai csatornák és kommunikációs trendek alapján, mégis önazonosan. Illetve nagyon sok erős karakterrel lehet ezen együtt dolgozni, tehát a sportolókból is ki lehet hozni rengeteget 1-1 jó új ötlettel. Például nagyon tetszett, ahogy a Formula-1 brandjét újrapozicionálták az elmúlt években, követem 15 éve a Red Bull-os múltam miatt, de a Netflix Drive to survive sorozata még így is nagyon sokat dobott a sport iránti érdeklődésemen.
Melyik projekt volt az M15 életében a legnagyobb mérföldkő?
Nehéz kiragadni egyet, szerencsére rengeteg dolgot történt velünk az elmúlt 2.5 évben. Nagy dolog számunkra, hogy állandó ügyfelünk pl. a Westend vagy a Zwack Unicum. Fontos mérföldkő volt továbbá a 2024-es évben, hogy a Burger King bizalmat szavazott nekünk és elkészülhetett a Fan Favorite kampány. Továbbá, amire büszkék vagyunk, hogy egyre több külföldi munkánk van és a kinti ügyfeleink is “megtartanak” minket, általában visszahívnak a következő együttműködésre és egyre nagyobb bizalmat / felelősséget kapunk tőlük.
Mit ajánlasz azoknak, akik ügynökséget alapítanak?
Kitartást és leginkább sok sok türelmet, elsősorban maguk felé. Számomra az egyik legnehezebb és egyben legfontosabb lecke az volt, hogy megtanuljam kezelni a kudarcot és elfogadni, hogy most lesz belőle néhány. Meg kellett tanulnom azt, hogy ne rántson le a kelleténél jobban, csak tanulni belőle és ne legyen kontraproduktív, ne álljak meg sajnálni magunkat, hanem menjünk tovább azonnal. Amikor elindult a cég, tíz próbálkozásból általában nyolc kudarccal végződött,ez lelkileg nem volt könnyű, meg kellett tanulnom jól kezelni, erre az elején azért nem voltam felkészülve, de megtanultam elfogadni és építkezni belőle, sőt most utólag azt mondom, hogy baromi hasznos lecke volt és az egyik legerősebb motiváció arra, hogy sose álljunk le és keressük a jó irányt és stratégiát.
Mit üzennél a 26 éves énednek?
Azt, hogy vegyen Bitcoint, jó sokat.
Mit gondolsz a Linkedinről, mennyire használod, miért nem?
Bevallom őszintén, nem használom napi szinten. Magamról vagy a céges sikerekről posztolni nem igen szoktam, valamiért nekem ez kicsit testidegen. Mindeközben látom, hogy milyen sokan használják aktívan, hogy sokszor építő szakmai viták tökéletes színtere, de ezekből én egyelőre kimaradok, maximum távolról figyelem a történéseket. Párszor elhatároztam már, hogy igyekszem aktívabb lenni, de még nem sikerült megugrani. De itt az első lépés, hiszen itt ülök most Veled. Az M15-nél használjuk, amikor meghirdetünk egy új pozíciót, de ha jól emlékszem, még nem vettünk fel onnan senkit.
Mit vársz legjobban a következő időszakban?
A magánéletben a közelgő esküvőnket várom nagyon. Szakmai téren pedig kíváncsian várom, hogy az előző két év munkája / befektetése idén milyen formában mutatkozik majd meg, tudunk-e a víziónk szerint haladni tovább, és hogy a most célkeresztben lévő projektek közül melyeket lesz lehetőségünk megvalósítani.
